Vasile Ernu

În viaţă există lucruri mult mai îngrozitoare decît moartea BR Anna Ahmatova

În viaţă există lucruri mult mai îngrozitoare decît moartea
Anna Ahmatova
blog
Arhiva April, 2012

VASILE ERNU SZÜLETETT SZOVJETUNIÓBAN CÍMŰ KÖTETÉRŐL

„A kommunizmus egy repülésre képtelen madár vallása, a pingviné, amely el sem tudja képzelni, hogy repül.” 

(J. M. Ledgard: Zsiráf – részlet)

Szórakoztató könyv, egy szórakoztató korról, már ha nem a börtönök vagy lágerek világát kiemelve vizsgáljuk a szovjet érát. – így összegezhetőek Kőrösi P. József gondolatai Vasile Ernu első kötetéről. A román szerzővel és a felelős kiadó szerkesztőjével, Váradi Péterrel, április 21-én, a XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgetett Kőrösi.

A Született Szovjetunióban 2006-ban jelent meg először Romániában, azóta három kiadást ért meg, és lefordították többek között grúz, spanyol, orosz és olasz nyelvre is. Hazánkban tavaly debütált László Noémi fordításában, a napokban megjelenő, javított kiadást Bártfay Réka egészítette ki egy-két pontosítással. Kőrösi valószínűsítette a kötet további térhódítását a volt szocialista blokk más országaiban is, hiszen nem csak a Szovjetunió, hanem az egész szovjet tábor krónikája, így több náció közös emlékezeteként funkciónál.

Vasile Ernu Moldova szovjet tagköztársaságában született 1971-ben. 1985-ben, mint mondta, a peresztrojka indulásával megváltoztak a viszonyok a Szovjetunióban. Felerősödött a nemzeti eszme, a nemzeti nyelvhez való kötődés a politikai diskurzus része lett, olyan lehetőségek adódtak, melyek addig elképzelhetetlenek voltak. ’90-ben Ernu elhagyhatta a Szovjetuniót, Temesvárra költözött. Fontos életrajzi momentum ez a regény szempontjából, melyet a szerző identitásjátékként definiál, hiszen ettől a ponttól kezdve vezethető végig az életén az a furcsa kettőség, ami a Született Szovjetunióban rendezőelve is. Szovjetként érkezett Romániába, egy szovjet jellegű polgári öntudattal, románságát fokozatosan kezdte építeni magában, ez a folyamat a mai napig nem fejeződött be nála. Tovább fejtve ezt a szálat, Ernu kifejtette, hogy a haza-és nemzetfogalom nem feltétlenül köthető egy nyelvi, kulturális térséghez. Ami igazán fontos az a közös tapasztalás, a hétköznapok együttes emlékei, ezek hiányában csak idegenek maradhatunk.

Kőrösi felvetésére válaszolván, mely szerint az angolszász történészek viszonyulása a Szovjetunióhoz a szerző hazafiságát sérti, Ernu részletes elemzést adott a szovjet embertípusról. Identitásának részét képezi egyfajta transznacionális birodalomtudat, maga mögött érzi a hatalmat, a tömeget és az óriási teret. Mikor a birodalom felbomlik ez az azonosságépítő eszme eltűnik, ürességet hagy maga után. A sokéves együttélés ideje alatt kialakult közös emlékezet formálja, hozza létre ezt az típust, mely olyan specifikus jellemzőket hordoz magában, ami élesen elhatárolja a nyugati társadalmaktól. A legfontosabb különbségként a kettő között az idő megélést emeli ki. A modern társadalmi, gazdasági berendezkedések fő sajátossága a folytonos mozgás, változás, a szovjet rendszer a hosszú évek alatt azonban belekövesedett egy olyan állandóba, amit nem feltétlenül kell negatívként értékelni. Az étkészlet 50 év múlva is 7 kopejka, és míg a modern civilizáció embere nem tudja megmondani, hogy mennyibe került alig egy éves autója, addig a Szovjetunió kitermelte típus tisztán emlékszik a fagyi ’57-es árára.

Rengeteg vád érte a kötet kapcsán, sokan kifogásolják azt a nosztalgiát, amivel a kommunizmus felé fordul, és ami tulajdonképpen regénnyé fűzi az emléktöredékeket. Mint mondja, a birodalom bukását nem az ideológia felől közelíti meg, hiányérzetet a kapcsolatok, barátságok, különböző körök szétesése okoz neki. Míg régen adott volt egy olyan társadalmi rendszer, ahol a kapcsolatok szinte maguktól alakultak, addig napjainkban nagyon nehéz valódi barátságokat kötni. A Született Szovjetunióban az átlagember hétköznapjait mutatja be, anélkül a görcsös gyűlölet nélkül, mellyel a románok viszonyulnak múltjukhoz. Hiszen akkor is nevettek, táncoltak, sírtak, egyszóval éltek, mint ma!

Kőrösi nosztalgikus posztröhögésként aposztrofálta a művet, hiába drámai vagy éppen tragikus eseményekről számol be, az iróniának valamint egyfajta keserédes „hogy lehetett ezt túlélni” hangulatnak köszönhetően pozitív érzetet kelt az olvasóban. „Mi, szovjetek, ilyenek vagyunk.”- mondja Vasile Ernu, a regény ezt hivatott ábrázolni, ennek akart emléket állítani.

A bemutató a Budapesti Román Kulturális Intézet standjánál zajlott, a közönség igen kis százaléka volt csak magyar. Kőrösi a beszélgetés végeztével kifejezte azon reményeit, hogy ez a jövőben változni fog, a román irodalom iránti érdeklődés növekedni fog. Úgy legyen.

Gulyás Ágnes

sursa:

-
29 April, 2012
1 comentariu

Vasile Ernu invitat la Festivalul Internaţional de Carte de la Budapesta, ediţia a XIX-a

În perioada 19-22 aprilie 2012 Vasile Ernu este invitat la Festivalul Internaţional de Carte de la Budapesta, ediţia a XIX-a.

Sâmbătă, 21 aprilie 2012, la Standul României din Complexul Millenaris, de la ora 12.00 va avea loc lansarea ediţiei în limba maghiară a volumului “Născut în URSS” de Vasile Ernu, în prezenţa criticului maghiar Jozsef P.Körössy.

Született Szovjetunióban / (Născut în URSS – ediția maghiară) / Vasule Ernu, Editura L’Harmattan, 2011.

Traducere: László Noémi / Prefață de G. M. Tamás

-
18 April, 2012
Niciun comentariu

Gli ultimi eretici dell`Impero :)

Editura Hacca şi Anita N. Bernacchia (traducătoarea cărţii) mi-au făcut un cadou de sărbători: zilele acestea apare în italiană Gli ultimi eretici dell`Impero.  Hacca are un design care mie îmi place. Dar cînd vezi coperţile cărţilor mele te apucă o sete…. 🙂

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nato in URSS arăta aşa:

-
12 April, 2012
Niciun comentariu